Mezőföldi Református Egyházmegye

Elhunyt Hegedűs Loránt

2013-01-26 19:29:33 / Polgár Tibor

  

 

Életének 83. esztendéjében elhunyt dr. Hegedűs Loránt lelkipásztor, teológus, a Dunamelléki Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke - tudatta a család az MTI-vel. Hegedűs Loránt kiemelkedő szerepet játszott a hazai református egyház megújulásának elindításában.

 

Hegedűs Loránt 1930. november 11-én született Hajdúnánáson. Édesapja, dr. Hegedűs Géza jogász, édesanyja, Szabó Magdolna gyógypedagógus. Érettségi után, 1949 és 1954 között a budapesti Református Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait. 1954-55-ben Bicskén, majd 1956 és 1958 között a budapesti Kálvin téri gyülekezetben volt segédlelkész Ravasz László püspök alatt.

 

1956-ban a teológusokkal együtt ő is az október 23-ai felvonulás részese volt. A Rádiónál először elesett forradalmi mártírok tiszteletére, az ifjak kérésére, ő húzta meg a Kálvin téri templom harangját, amit a környező templomok harangjai követtek. Az október 25-ei véres csütörtökön a munkásokkal és a diákokkal együtt vonult ő is fegyvertelenül a Parlament elé.

 

Két évtizedes bukovinai lelkipásztorkodás
 

Az 1956-os forradalom idején vállalt szerepe miatt el kellett hagynia a fővárost, ezután Nagykőrösön, Monoron, Komlón, Alsónémediben volt segédlelkész. 1963-tól két évtizeden át a bukovinai székely Hidas gyülekezetének, 1983-1996 között a budapesti Szabadság téri Református Egyházközségnek volt lelkipásztora.

 

2002-ig a Dunamelléki Egyházkerület püspöke
 

1991 és 2002 között a Dunamelléki Egyházkerület püspöke volt, 1991-1997 között a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöki tisztét is betöltötte. 1996-tól 2004-ig volt a budapesti Kálvin téri Református Egyházközség lelkésze, 1995-ben megválasztották a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának ügyvezető elnökének. 1991-ben a Magyar Reformátusok Világszövetségének tiszteletbeli elnökévé választották, 1998-ban lett a Magyar Út Körök tiszteletbeli elnöke.

 

Díszdoktor, professzor
 

1993-ban a Veszprémi Egyetem címzetes egyetemi tanára lett, 1999-2003-ig a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára, majd tiszteletbeli professzora. Kolozsvárott díszdoktorrá avatták.

   

Előadásokat és igeszolgálatokat tartott a határon túli magyarság körében, többek között Torontóban, Bázelben, New Yorkban, Los Angelesben, Párizsban, Londonban, Sydneyben, Kolozsvárott.

 

1986-ban az amerikai Princeton Theológiai Szemináriuma hívja meg egy szemeszterre. Itt született meg az angol nyelven írt „The Concept of the Transcendence" (A transzcendencia fogalma) című műve, mely később könyv alakban is megjelent. Magyar nyelven megjelent könyvei közül legismertebb talán a NYITÁS A VÉGTELENRE című, melyben Ady Endre, József Attila, Németh László életművével foglakozik, teológiai-esztétikai szempontból.

 

Méltó folytatója a Ravasz László-i örökségnek
 

Dr. Hegedűs Loránt lelkipásztori, igehirdetői, tudományos és közéleti, egyházkormányzói tevékenysége ismert idehaza és külföldön egyaránt. Teológusként, önálló gondolkodóként is méltó folytatója (Ravasz-tanítványként) a Ravasz László-i örökségnek. Hazai és külhoni egyetemek állandó és örömmel látott előadója. Professzori ill. pedagógiai tevékenységét is a belső igényesség jellemezte. Tudományos pályáját számos magyar és világnyelven írt könyv és több száz tanulmány és cikk dokumentálja.

 

Az ige teológusa
 

Teológusként az Ige teológusának tarthatjuk enciklopédikus távlatokkal. Igehirdetései, előadásai, írásai át vannak szőve a nemzet és a haza sorsa iránt érzett felelősséggel, prófétai bátorsággal szól az abortusz, az egyke, az alkoholizmus, az öngyilkosság nemzetpusztító következményeiről.

 

Az egyház megújulásáról
 

A kommunista rezsim összeomlásának küszöbén Hegedűs Loránt nagy hatású tanulmánya („Míg tart a ma...") a teológiai tisztánlátás igényével szólt a társadalomban és az egyházban szükségszerű megújulásról és folyamatosságról.

 

Oszlopos szerepe van a református egyház megújulásának elindításában, az egyház demokratizálódásában, szervezetei átalakításában, pontosabban a presbiter-zsinati elvekhez való visszaalakításában-reformációjában. Irányítása alatt kezdődik meg az új törvénykönyv kidolgozása, a református egyház ősi iskoláinak visszaszerzése s azok beindítása, a külkapcsolatok és egyéb ökumenikus kapcsolatok átértékelése és új alapokra helyezése, a kommunista ideológiát magán hordozó KBK-ból való kilépés, a református egyház társadalmi-közéleti szerepének kiépítése az új politikai viszonyok közepette. 

 

 

Forrás: MTI, mno.hu

 

 

Megjelent a www.parokia.hu oldalon.