
- Mi volt az elmúlt év legemlékezetesebb eseménye Főgondnok úr számára?
- Természetesen sok emlékezetre méltó esemény van mögöttünk a most lezárult év vonatkozásában, mégis úgy vélem, hogy Református Anyaszentegyházunk tekintetében a Kárpát-medencei Generális Konvent Temesváron tartott Közgyűlését tekinthetjük a 2011. esztendő legemlékezetesebb eseményének. Már korábban is volt közgyűlésünk jelenlegi határainkon túli területen, Révkomáromban, a temesvári találkozónk azonban - talán kicsit a bő két évtizeddel ezelőtt történek hatására is - más hangulatot árasztott. Szívet-lelket melengető érzés volt ismét együtt lennünk Kárpát-medencei református testvéreinkkel, örömteli eseményként élhettük meg újra a lelki összetartozás, a 2009 májusában Debrecenben ünnepélyesen kinyilvánított egység csodálatos érzését. Látványosan deklarálta ez a fórum a Kárpát-medence, sőt az egész teremtett világ reformátusságának egységét.

- Mi volt az elmúlt év legörömtelibb illetve legszomorúbb eseménye?
- Egyértelműen örömteli történés volt számomra a horvátországi reformátusság helyzetének reménységem szerint tartós rendeződése, Csáti Szabó Lajos új püspök és Kel József új főgondnok ünnepélyes beiktatása 2011. október havának legvégén. Adja a Mindenható Isten, hogy valóban a horvátországi reformátusság lelki megújulása, megerősödése legyen ennek az örvendetes eseménynek a legfontosabb hozadéka!
Végtelenül szomorú, hogy egész nemzetünket, benne Református Egyházunkat is sújtotta a világméretű gazdasági és pénzügyi - legfőképpen pedig - az erkölcsi válság. Sajnos ennek a jelenségnek is vannak haszonélvezői, akiknek megbízottai időről időre kéretlenül és illetéktelenül beleszólnak a világ, benne hazánk dolgaiba. Ezek a bizony ártó szándékú megszólalások egyértelműen kárára vannak gazdaságunknak, veszélybe sodorják pénzünk vásárlóerejét, ráadásul összezavarják közgondolkodásunkat.
- Mi volt az amit igazán eredményként, és mi volt az, amit kudarcként élt meg az elmúlt évben?
Több mint két évtizeddel a rendszerváltás után megszületett hazánk új Alkotmánya, amely rendszerbe foglalja alapvető jogainkat és kötelességeinket. Reménységem szerint ifjúságunk és felnőtt honfitársaink vonatkozásában is megvalósul végre a jogok és a kötelességek egyensúlya.

Kudarcként éltem meg a júliusban elfogadott egyházügyi törvény visszavonását. Az újratárgyalás előtt az Evangélikus és a Református Egyház részéről javasoltuk a kedvezményezettek listájának kibővítését. E javaslatunk sorsa ebben a pillanatban még nem ismert. Várjuk a törvényhozástól a „biznisz-egyházak" kizárását az „egyház" megnevezésre méltó vallási közösségek közül.
- Mi lesz a 2012. év legfontosabb feladata?
- A 2012. esztendő természetesen magával hozza szokásos feladatainkat, de mindezek mellett komoly kihívást jelent számunkra a Kárpát-medencei Generális Konvent Közgyűlése Körmenden, amelynek keretében méltó módon kívánunk megemlékezni az 1612. évi Körmendi Zsinatról, Dunántúli Református Egyházkerületünk hivatalos megalakulásának 400. évfordulójáról. Szorosan ezt követik a Református Egyházi Napok Dunántúl (REND) székesfehérvári eseményei. Győr, Kaposvár, Komárom, Pápa színvonalas rendezvényei olyan magasra „tették a lécet," hogy azokat nehéz lesz túlszárnyalni. Természetesen megkíséreljük.

- Van-e valami különös várakozása a 2012. esztendőtől?
- Várom a hit- és erkölcstan, illetve a polgári etika választhatóan kötelező jellegű bevezetését a közoktatásban, mert megítélésem szerint az ifjúságnál kell kezdenünk a jelenleg iszonyatosan tomboló erkölcsi válság felszámolását.
- Végezetül mit kívánna 2012-re önmagának, szolgatársainak, olvasóinknak?
- Kívánom és kérem a Mindenható Úristentől, hogy mindannyiunknak adjon bátorságot, erőt, bölcsességet és türelmet kitűzött céljainknak az Ő segítségével történő megvalósításához, az Ő országa ügyének hűséges és eredményes szolgálatához. Kívánom, hogy Mennyei Gazdánk oltalmazó keze kísérjen bennünket hétköznapjainkon és ünnepeinken egyaránt, hogy mindig magunk mellett tudhassuk és érezhessük az Ő megtartó kegyelmét és áldó szeretetét.
fotó: www.reformatus.hu - Barcza János; www.refdunantul.hu
-fg-
Forrás: www.refdunantul.hu