Mezőföldi Református Egyházmegye

„…ha szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok.” 1Kor 13,2

2011-12-30 21:38:39 / Polgár Tibor

 

székesfehérvári női csendes napon elhangzott bizonyságtétel

 

Életemben ez az ige akkor vált élővé és hatóvá, amikor saját magamba ütköztem bele, hogy bennem nincs szeretet. Természetesen szeretni tudtam azt, aki számomra szeretni való volt, de feltétel nélkül, ahogy az ige mondja, nem. Legnagyobb gyermekem természetén keresztül leplezte le a szívemet az Úr. Fiatalon elfogadtam az Úr Jézus engesztelő áldozatát, azt, hogy az én bűneimért halt meg Jézus a kereszten, ami nagy örömmel töltött el. De rest szolga voltam, aki megtartotta ezt a kincset magának, nem tudtam megbocsátó, feltétel nélküli szeretettel szeretni, ahogy Jézus is szeret engem. Amikor Máté fiam belépett a dackorszakba kezelhetetlenné vált a számomra. Két akarat ütközött össze. Azután jött a férjem rossz lelki állapota, majd megszületett harmadik gyermekünk, aki hat héten keresztül végigkiabálta az éjszakákat. Testileg-lelkileg teljesen kimerültem és csődöt mondtam. Beláttam tovább önerőből élni nem tudok. Ekkor jött a felszabadító üzenet a számomra:”Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem” Gal 2, 20.

 

Ahhoz, hogy ő éljen bennem, az énemnek meg kell halnia, mert csak akadálya vagyok Jézusnak. Ez a mélypont a javamat szolgálta, mert felszabadított az Úr üzenete: nem is akarom gyermekem, hogy egyedül küzdj, hisz „nélkülem semmit sem tudtok cselekedni.” Jn 15,5. Ezután mondtam ki, hogy Uram, megmutattad, hogy én nem tudom, de veled már akarom. Az Ő Szentlelke erejével kijöttem a nyomorúságból. Uram, akarok veled éjjel is szolgálni, és Sárika kettő nap után felhagyott a sírással. Uram, nem tudom szeretni ellenszegülő gyermekemet, de veled akarom, segíts rajtam. Engedni akartam az Úr Jézus Krisztusnak és Ő megmutatta magát, hatalmát és szabadítását. Átöleltem a fiamat, amikor hisztizett és csökkentek a hisztik, majd csodálatos lehetőségekké váltak az Úr Jézus tanításainak átadására. Megtapasztaltam azt, hogy az Úr Jézus nevére meghajolnak nemcsak a mennyei hatalmasságok, hanem a földiek is Az én akaratomnak nem, de Jézus segítségül hívásával meghajolt, vagyis megnyugodott a fiam. A férjemet is az Úr támogatta és hozta ki a nyomorúságból. Nem az önző énemnek engedtem, hanem az Úr Jézusnak, amikor férjem mellé álltam. Amíg erősítettem őt, magam is erősödtem. Férjem átélhette bűnei bocsánatát és most már békessége van. Miután engem megújított az Úr, a családom is megújulhatott körülöttem. Hála az Úr Jézusnak érte!

 

 

Nagyné Vincze Tímea