

Az adventi időszak a Jézus Krisztus eljövetelére való várakozás ideje. Maga a szó azt jelenti: megérkezés, eljövetel.
Régen ez volt a kisböjti időszak, amikor az emberek önvizsgálatot és bűnbánatot tartottak. Ilyenkor nem volt szabad hangos mulatságokat tartani, az elcsendesedésé volt ez az idő, hogy az ember felkészítse a lelkét annak a csodának a befogadására, amit Karácsony jelent. A Karácsony, Jézus megszületése ugyanis azt jelenti, hogy Isten, a tőle elfordult ember után jött Jézus Krisztusban, helyreállította az Isten-ember kapcsolatot és újból megnyitotta az örök élet lehetőségét mindazok számára, akik Tőle ezt hittel elfogadják.
Érdemes összehasonlítani ezt azzal, amit mi évről-évre csinálunk, karácsonyi készülődés címszó alatt! Tülekedünk a bevásárlóközpontokban, elköltünk egy talicska pénzt, akár hitelt is veszünk fel, hogy jó sok ajándékot vásároljunk és kitegyünk magunkért a gyerekeink és a rokonaink előtt, majd karácsonykor hazacipelünk - csak Magyarországon - megközelítőleg három millió fenyőfát. Csapunk egy kiadós eszem-iszomot, aminek a végén idegesek vagyunk, hogy már megint bedőltünk a túlköltekezési kényszernek és hulla fáradtak, mert az amúgy is hajszolt hétköznapjainkat most is megfejeltük egy karácsonyi hajrával.
Mi köze van ennek Jézus Krisztushoz? Ugye a napnál is világosabb, hogy semmi. Egészen biztos vagyok benne, hogy Ő ezt szomorúan nézi és másfajta szülinapot szeretne.
Mondjuk olyat, amiben tényleg Ő van a központban. Olyan Karácsonyt, amikor tisztán eljut hozzánk az angyalok üzenete: „Üdvözítő született ma nektek…”
A mai nappal elkezdődik a várakozás ideje. Ma eldöntheted, hogy karácsonyi készülődésként futod a megszokott köreidet, amikre ez a pénzközpontú világ állított rá, vagy új útra lépsz, és valóban arra készülsz, hogy letisztult lélekkel találkozz az Istennel, Aki érted emberré lett a betlehemi jászolban.
Habléné Nagy Viktóra
Sárkeszi