Mezőföldi Református Egyházmegye

A Szentlélek és Te

2011-06-13 20:27:54 / Polgár Tibor

 

     Konfirmáció és Pünkösd, megerősítés és vallástétel: e fogalmak szétválaszthatatlanul összetartoznak. Nem jutok hitre, ha a Lélek és az Ige ezt el nem végzi bennem, de soha nem is lesz teljessé a megtérésem, ha nyilvánosan meg nem vallom, hogy mit végzett el az élő Isten a kereszten énértem.

     Idén tavasszal 12 felnőtt és 27 ifjú testvérünk mondta ki Isten és a gyülekezet színe előtt:  „Nem a magamé, hanem az én hűséges megváltómnak, Jézus Krisztusnak a tulajdona vagyok!" (Heidelbergi Káté 1.) S aki eljutott arra a meggyőződésre, azaz élő hitre, hogy Jézusért bűnei megbocsáttattak, s az Ő feltámadása a mi, az én feltámadásomnak is biztos záloga, az boldogan vallja úton-útfélen: Isten gyermeke vagyok, s örök életem van! Aki viszont nem hisz, vagyis nem helyezte bizalmát az Úr Jézusba, az nem tért meg, mert nem is tehette. Megtérés hit nélkül lehetetlen, az igaz hit viszont szüli, generálja az ember megtérését. Ha nem bízom valakiben, akkor nem fogok hozzá térni, azaz vele járni. Ha viszont valóban bizalomra méltóvá vált a szememben, akkor bekötött szemmel is követem őt, hiszen tudom, nem fog félre vezetni, sem csapdába csalni. A megtérés - követés: azaz teljes bizalommal való ráhagyatkozás. - Vajon megtörtént-e ez velünk, kedves most, vagy régebben konfirmált református Testvéreim?...

   

     Az a legcsodálatosabb állapot az ember életében, amikor a pünkösdi Lélek és mi magunk is ugyanazt akarjuk: Jézus Krisztust örömmel és önként dicsőíteni!  „Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam; de ti is bizonyságot tesztek, mert kezdettől fogva velem vagytok." (János 16,26-27)

     Isten Szentlelkéhez mindenekelőtt tehát a hitért könyörögjünk, a teljes bizalomért az Úr Jézus iránt, mert ezen múlik minden más: az őszinte hitvallás, a megváltottság öröme, a szeretet gyümölcseinek termése és az üdvösség bizonyossága. Az imádság mellett viszont kutassuk folyamatosan a Szentírást, naponként újabb és újabb részleteket fedezve fel arról, ki is a mi Istenünk, milyen végtelenül csodálatos az Ő lénye, mennyire utolérhetetlen az Ő hűséges szeretete!

     Aki nem helyesen ismeri Őt, úgy, ahogy kijelentette magát a Bibliában, az nem fog bízni Benne. Aki nem bízik, az nem tér meg, s aki nem tér meg, az önbecsapás áldozatává lehet. (Máté 7,21-23) Mondogathatja, hogy „én konfirmáltam", de Isten tudja, hogy a szívében nincs köze Őhozzá. - Azonban még pontosítanunk kell valamit: nem az az igazi kérdés, hogy megtértél-e! Hogy teljesen, nagyon vagy kicsit éltél-e át valamit, amit megtérésnek lehet nevezni. A kérdés az, hogy mit hiszel! Itt és most, és majd holnap meg holnapután! Hitben talál-e az a nap, amikor az Úr Jézus visszatér? Hitben mentél-e át a halálba, hogy utána Őelé állj? Ez a mindent eldöntő kérdés! „Amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?" (Lukács 18,8)

     Ha viszont a Lélek segítsége által valóban hitre jutottál abban, hogy az Úr a te bűneid miatt halt meg, s feltámadásával megnyitotta a mennyet a számodra, vagyis az ő végtelen szeretetéből megmentett a kárhozat tüzétől, akkor nem teheted, hogy el ne mondd mindezt lehetőleg mindenkinek! A Szentlélek tüze űz és hajt, hogy valld meg a Krisztust, hogy dicsőítsd Őt minden módon, ahogy csak teheted! - Engedd, hogy a Lélek használjon téged! Számodra is ez az újabb és újabb vallástétel lesz a legnagyobb bizonyossága annak, hogy az Övé vagy, s hogy Tőle senki el nem szakíthat. „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban." (Róma 8,38-39)

     Konfirmáció és Pünkösd, megerősítés és vallástétel: e fogalmak szétválaszthatatlanul összetartoznak!

 

    

Somogyi László