

„Ha atyádfia elszegényedik, és tönkremegy melletted, segítsd őt."
(3Mózes 25,35)
A ciszterci Szent István Gimnázium és a Tálentum Református Általános Iskola javára rendezett ADVENTI JÓTÉKONYSÁGI EST immár hagyománynak számít a városunkban, hiszen ebben az évben 5. alkalommal került megrendezésre. Azonban az országunkat ért tragédiára tekintettel, idén a Ciszterci Szent István Gimnázium és a Tálentum Református Általános Iskola példaértékűen felajánlotta az est teljes bevételét a VÖRÖSISZAP ÁLDOZATAINAK MEGSEGÍTÉSÉRE.
Az Adventi Jótékonysági Est fővédnöke Spányi Antal megyés püspök úr és Somogyi László református lelkészi elnök volt, az est díszvendége pedig ifj. Béres József úr, aki a CTP Alapítványtól 2010. november 4-én az Év Embere megtisztelő díjat vehette át.
Az Adventi Jótékonysági Estet első alkalommal 2005-ben - a 2004. december 5-i szégyenteljes kettős állampolgárságra történő népszavazást követően - szerveztük meg. Egyrészt a keresztény iskolák nehéz anyagi helyzete vezérelt bennünket, látva mindennapi küzdelmüket fennmaradásukért, másrészt szerettük volna megmutatni azt az erkölcsi értékrendet városunk polgárainak, melyet a keresztény iskolák képviselnek. Ugyanakkor ezen az estén példát szeretnénk mutatni a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozásáról, páratlan kulturális kincseink /dalaink, népi hagyományaink/, nemzeti értékeink megőrzéséről itt Székesfehérváron, a királyi városban.
A december 3-i Adventi Jótékonysági Estet - a Himnusz eléneklését követően - Spányi Antal megyés püspök úr nyitotta meg, köszöntötte a megjelenteket.
A köszöntő szavai után felhangzott Zemlényi Eszter énekművész gyönyörű előadásában Caccini: Ave Maria dala. Ebben az évben Erkel Ferenc születésének 200. és Vörösmarty Mihály születésének pedig 210. évfordulójára emlékeztünk. Az est műsorának méltó befejezéseként hangzott el Oberfrank Pál színművész lélegzet elállítóan szép előadásában Vörösmarty Mihály: Szózat c. verse. Régi kedves vendégként köszönthettük Ferencz Éva Magyar Örökség Díjas énekművészt, Bencz Gabriellát Felvidékről, aki több Kárpát-medencei népdalversenyen is értékes helyezéseket ért el, Kovács Tímeát Csíkszentsimonról és Török Tillát, Flórát és Ádámot Délvidékről, Adáról, akik remek előadásukkal meghódították a közönséget. A Hermann László Zeneiskola Kamaraegyüttese nagyon szép fuvolajátékával örvendeztetett meg valamennyiünket, és hallhattuk Beeri Barnabástól, a Zeneakadémia növendékétől Bartók Béla csodálatos dalait zongorán. Szívet melengetően gyönyörködhettünk a Magyar Örökség Díjjal, az Európa Táncdíjjal és a Prima Primissima Díjjal kitüntetett Csillagszemű táncegyüttes előadásában.

Gerencsér Gerda, a Tálentum Református Általános Iskola volt tanulója gyönyörű előadásával /Fekete István: Karácsony/ könnyeket csalt az emberek szemébe. Tóth Szandra a Ciszterci Szent István Gimnázium végzős növendéke, aki számos kulturális rendezvény rendszeres résztvevője, Wass Albert Karácsonyi vers c. költeményét adta elő. Hallhattuk Hegyi Laurától a Tálentum Református Iskola tanulójától Reményik Sándor Kegyelem c. versét. Befejezésként Csomasz Tóth Kálmán Kórus tagjai a mi mennyei Atyánk dicséretéről énekeltek.
A záró áhitatban Somogyi László lelkipásztor elmondta, „a mai estén egy példaértékű testvéri összefogásról adtunk itt tanúbizonyságot, mely összefogással olyant cselekedhettünk, melyről hisszük, hogy a mi mennyei Atyánk gyönyörködik benne, s amikor Ő gyönyörködik, a mi szívünk lassan, de biztosan megtelik múlhatatlan örömmel." Majd folytatta, „János evangéliumában olvashatunk Isten akaratáról. Az első, hogy bízzunk abban a Jézus Krisztusban, aki a mi életünket, sorsunkat alapvetően megfordította és megfordítja mihelyt ezzel a bizalommal megtiszteljük Őt, aki méltó rá. Méltó, hogy bízzunk abban, amit Ő cselekedett értünk, helyettünk és miattunk a kereszten. ... De milyen hit az - mondja Jakab apostol, amelyik nem válik cselekedetté: beteg, vagy nem létező hit! Ez is ott van a Szentírásban. De ha hiszek benne, ha bízom abban, hogy az Ő keresztáldozata engem megmentett, nem tehetek mást, minthogy cselekszem, hálából és köszönetképpen cselekszem. És én most hiszem és vallom, hogy most itt együtt cselekedhettünk, és ez nagyszerű dolog. „Megköszönte mindenkinek a szolgálatát, eljövetelét, a két keresztény iskola gyors megegyezését és összefogását, hogy itt most ennek az estének a bevételéről lemondanak és átutaltatják az egyházon keresztül a vörösiszap áldozatainak, a rászorultaknak.
SOLI DEO GLORIA!
Prekrit Judit