
Avagy mi jöhet még ránk?
"Az ÚR Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét. ... Jézus pedig szólni kezdett hozzájuk: Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára."
(Lukács 4: 18-19. 21b)
Az Advent eredete
Az egyházi naptár szerint Advent első vasárnapjával új egyházi év veszi kezdetét. Áldott és reményteljes új gyülekezeti évet kívánunk mindenkinek! A Szentírás szerint a teremtett világ is várakozik a megújulásra, és a megváltásra: „Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig." (Róma 8:22) Ilyenkor Adventben nekünk is eszünkbe jut ez a szó: várakozás. Leginkább abban az értelemben, hogy várjuk az ünnepeket, gyermekeink pedig az ajándékokat. Pedig az advent szó nem is várakozást jelent, hanem eljövetelt, megérkezést. Persze manapság a várakozás helyett lehet, hogy a szorongás szó jut az eszünkbe az év ezen időszakában. Lesz-e miből ünnepelni? Zsebbenyúlós történet. Lesz-e egy kis megnyugvás, megpihenés, elégedett, meleg mosoly? Mi fog még jönni ránk? Ugyan mi jöhet még?
Várakozás és az Úr visszajövetele
Kétféleképpen lehet értékelni a jelen fájdalmas valóságát: a világ a pusztulás felé halad, nem lehet megállítani. Az alapok megrendülnek majd, és az elemek felbomlanak. Ne várj semmit, „lesz még rosszabb!" Valóban megtörténhet, akár már az újévben is! Ez a világ valóban nem lesz jobb, és egyszer vége lesz, de mi hisszük, hogy ez a vég Krisztus visszajövetele lesz, és bármilyen is lesz, nekünk ez reményteljes ünnep lesz (Jelenések 20). Prof. Dr. Szathmáry Sándor kozmikus optimizmusnak nevezte a keresztyénséget. Az Úr 2010. évének Adventjén mi se várakozzunk céltalan ürességben, hanem gondoljunk arra, hogy Valaki eljöhet, megérkezhet a te hétköznapi, zsebbenyúlós, szorongós történetünkbe. És megvalósulhat személyesen, neked is „az Úr kedves esztendeje." Mivel állítólag Ő oda megy ahol szükség van (Rá)!
A megváltás kiteljesedése
Isten érkezik hozzád Jézus Krisztusban, átölel, és segíteni szeretne. Emlékezzünk, hogy az első keresztyéneknek Karácsony, nemcsak Jézus születésének ünneplését, hanem Jézus Krisztus második eljövetelének várását is jelentette. Ahogy leírta a jelenésekbeli prófécia, ez félelmetes lesz, de valójában félnivalójuk csak azoknak van, akik nincsenek benne az élet könyvében. Mindenki kivétel nélkül megítéltetik majd aszerint, hogy mit cselekedett testben, azaz a földi életében, de nem ez lesz a végső szó, hanem az, hogy ki van benne az élet könyvében (Jelenések 20). Krisztus érkezik, örömhírt hoz, hogy új életet adjon és beírjon az élet könyvébe. Az Úr kedves esztendejét hirdeti neked!
Az Úr kedves esztendeje
Az Úr kedves esztendejének a gondolata, az ószövetségi "elengedés éve" törvényből származik. Mikor is Izrael népe körében el kellett engedni minden adósságot, és minden zsidó származású rabszolgát, aki a megélhetés miatt adta el magát. Jézus, Ézsaiás jövendölését magára vonatkoztatja, azaz Benne jött el az Úr kedves esztendeje, az elengedés éve. Jézusban ismerhetjük meg Istent olyannak, amilyen valójában: „Irgalmas és kegyelmes az ÚR, türelme hosszú, szeretete nagy." (103. Zsoltár 9kk.) Ha Isten ilyen jóságos, és kegyelmes, hogy elengedi népe maradékának vétkét, akkor legyen számunkra is az adventi készülődés része, hogy mi is elengedünk, engedünk a keménységünkből, elengedjük mások vétkét, nem kapaszkodunk körömszakadtig az igazunkba! Engedjük el a sérelmeinket az Úrért, hagyjuk Őt cselekedni, hagyjuk, hogy Ő mutasson fényt az utunkon. Lássunk túl a jelenünk nehézségein, mert ez a mostani lét nem végállomás, csak a „már igen és még nem" között feszülő híd. Engedjük be az Érkezőt: „Mert üdvösségünk reménységre szól. ... Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk." (Róma 8: 24. 25) Áldott, reményteljes Adventet, boldog Karácsonyt és Új Évet mindenkinek! Ámen
Berze János lelkész