Mezőföldi Református Egyházmegye

Bizonyságot tett Székesfehérváron a váci börtönmisszió lelkésze és néhány fogva tartott megtért testvérünk

2010-11-10 18:33:19 / Polgár Tibor

     Az októberi Református Napok keretében a 2. napon látogatóba jött gyülekezetünkhöz Csuka Tamásné börtönlelkész, aki a váci börtönben végzi ezt a különösen nagy odaadást és empátiát igénylő munkát. Mint megtudtam tőle, őt egy nagyon súlyos autószerencsétlenség túlélése indította arra, hogy „ajándékba kapott" életét az Úr szolgálatába állítsa.

     A rendszerváltás után nyílt először arra lehetőség, hogy lelkészek bemehessenek a börtönbe és foglalkozhassanak a rabokkal. Ő rögtön élt ezzel a lehetőséggel, és azóta is nekik szenteli életét.

     Vele együtt jöttek hozzánk olyan jelenlegi illetve korábbi fogva tartottak, akik a börtönben tértek meg, és erről nekünk bizonyságot tettek.

     Az egyes bizonyságtételek között együtt zenéltek és énekeltek általuk írt és komponált keresztény énekeket. Mind a bizonyságtételek, mind a közös éneklés szívhez szólóak voltak.

     Egyikük bizonyságtételét feljegyeztem és szeretném az olvasókkal megosztani.

     Majláth József arról beszélt, hogy milyen munkát végzett Isten a szívében: „42 éves vagyok, sok időt töltöttem börtönben, nagyon bűnös ember vagyok. Fiatal felnőtt korom óta 36 éves koromig bűnös életet éltem, a bűn útját jártam. Megkárosítottam embereket, kihasználtam őket. Nem volt bűntudatom. Börtönből ki, börtönbe be, ez volt az életem. Aztán elkövettem valamit, ami miatt nagy ítélet elé néztem. Semmi esélyt nem láttam arra, hogy megjavuljak. Kilátástalannak láttam az életemet. Azon gondolkodtam, hogy hogyan fogom eldobni az életet magamtól.

     Ekkor egyik rabtársam bizonyságot tett nekem. Úgy beszélt Jézusról, mint aki ismeri azt, akiről beszél. Fölrémlett: talán van még remény számomra.

     Elkezdtem olvasni a Bibliát. A rabtársak azt mondták: megbolondultál, nincs értelme.. Ez csak menekülés. Vágytam rá, hogy komolyan gondolja (akitől hallottam Róla).

     Egy hajnalon megjelent előttem Jézus. Csukott szemmel láttam egy fénylő emberi alakot. Azért jött, hogy megbocsássa a bűneimet. Kértem is és sírtam. Ezután teljesen megváltoztam. Jézusról tudtam úgy beszélni, ahogy eddig nem. Még a járásom is megváltozott. Tudom, hogy bűnbocsánatot kaptam.

     Azóta eltelt hat év és már három hónapja szabadon vagyok. Most már tudok bizonyságot tenni, megszabadultam a rossz gondolatoktól. Az a Jézus, aki engem meg tudott menteni, az bárkit meg tud menteni."

     A további bizonyságtételek mind azt tanúsították, hogy Jézus többnyire egy társuk bizonyságtételén keresztül érintette meg őket. Ezen a délutánon pedig nekünk nyílt arra lehetőségünk, hogy őket hallgatva mi is hitre jussunk, vagy hitünkben megerősödve nézhessünk szembe életünk problémáival.

     Erről a délutánról beszélve nem szabad megfeledkezni a Talentum Református Általános Iskola 4. osztályának tanulóiról, az ő kedves, aranyos és tanulságos előadásukról. „Mese a sündisznóról, aki arra vágyott, hogy megsimogassák." Nagyon összeillett a börtönmisszió bizonyságtételével, hiszen a rabok is, mint talán minden ember olyan, mint egy sündisznó, aki szeretetre, simogatásra vágyik.

 

„Én is szeretlek Téged, a tüskéiddel együtt."

 

 

Schrenk Éva