
Örömmel fogadott megtiszteltetés számunkra, hogy Dunántúl reformátusai az Őriszentpéter-Szalafői Református Társegyházközség területén találkozhatnak egymással a REND keretében.
Győr, Kaposvár, Komárom, Pápa és Székesfehérvár után egy kisváros, Őriszentpéter adhat otthont e jeles fesztiválnak. Bátorító, hogy a testvérek figyelme egy ilyen jelentős egyházi esemény kapcsán egy picinyke lélekszámú gyülekezetre, annak kistérségére (Őrség), s nem túl nagy településére irányul. Bíztató ez azért, mert igazolja, hogy az egyház-testben a „gyengébbnek látszó részek” is szükségesek és meg vannak becsülve.
A rendezvény fő témájához, Hit és megmaradás, remekül illik e helyszín, ahol az őslakosság a honfoglalás korától napjainkig megőrizte lakhelyét. Viszontagságos időket átvészelve, megmaradtak. A IV. László által kiadott XIII. századi kiváltságlevélben felsorolt őriszentpéteri nemesek között találjuk a ma is itt élő családok neveit. Szabadságjogokat azért kaptak, mert a királyság nyugati határszegélyét védték ezek az őrállók. Az őrségi határőrfalvak központja volt Őriszentpéter, ahol székelt az őrnagy, aki 12 esküdt segítségével kormányozta ezt az őrvidéket. A reformáció évszázadának második felére az itt lakó nemes őrök protestáns vallásúak lettek. Az 1230-ban épített Szent Péter vártemplomot ekkortól református istentiszteletekre használták, egészen az 1732-es erőszakos elvételéig. Eleink a templom és iskola nélküli, lelkészt és tanítót egyaránt nélkülöző árvaság időszakában bizonyságot tettek hitükről és állhatatosságukról, hiszen fél évszázadon át kitartottak vallásukban. Egészen az 1783-ban megkapott szabad vallásgyakorlási joguk alkalmazásáig istentiszteletre vagy Kustánszegre, vagy Felsőőrbe kellett menjenek. Gyalogoltak, fáradtságtól magukat nem kímélve és ott voltak lelkük erősítésére.

1792-ben aztán végre, a türelmi rendelet után több mint egy évtizeddel, felépíthették a ma is használatban lévő templomunkat. A munkálatokkal 1793-ra készültek el. A REND programjai közül a kórusok találkozójának és orgonakoncertnek ad helyet a református templom.
Társegyházközségünk részei: Őriszentpéter és Szalafő, mely településekhez tartozik még Kondorfa és Farkasfa, mint szórványok. Gyülekezetünk tagjai kedves, vendégszerető emberek, akik igényességgel vigyáznak környezetük és dolgaik rendjére, épségére, valamint tisztaságára. A Presbitérium a hitélet megerősítésén fáradozik imádságos Krisztusra figyeléssel, családlátogatásokkal, programok szervezésével, asztalok körüli szolgálattal, kétkezi munkák vállalásával, bizonyságtétel alkalmazásával. A rendszeres istentiszteleti alkalmakon túl a téli időszámítás idején, hétközi, házi istentiszteleteket, bibliaórákat tartunk, évente szabad téri gyülekezeti napot szervezünk, s általában ősszel közös kiránduláson veszünk részt. A hitoktatás az iskolában 8 évfolyamon történik. Nyáron a szomszédos gyülekezetekkel közösen napközis tábort biztosítunk a hittanosok részére. Az alsó tagozatos iskolások számára gyermek-istentisztelet van a felnőtt alkalommal egy időben. Ökumenikus kapcsolataink jók a helyi római katolikus és evangélikus gyülekezetekkel. Az imaheteket és imanapokat minden évben jelentős részvétellel tudjuk megtartani.
Nagy örömünkre szolgál, hogy tavaly októberben hálát adhattunk Istennek a Szalafői templom felújításáért. Boldogan léphetünk be az őriszentpéteri templomhoz épített gyülekezeti terembe („Tornác”) is, ami a hívek anyagi és kivitelezési hozzájárulásával szépülhetett meg egy esztendeje. Hálaadásra indít minket az a csodálatos tény is, hogy az 1929-ben készített Angster orgonánk újra kísérheti hétről-hétre dicsőítésünk énekhangjait. Egyházi, s városi támogatással, valamint települési és gyülekezeti adománygyűjtésből újulhatott meg a több évtizede hallgató hangszer.
A Szala/Zala folyó dombjaira épült 9 szerből (házcsoportok helyi elnevezése) álló Őriszentpéter, mesésen emberközeli természeti környezetben, erdők és mezők nyugtató ölelésében, évezredes szokásokkal, s hagyományanyaggal bírva, kitűnő ízvilággal rendelkezve, szeretettel várja a REND fesztiválra érkező vendégeit.
Major Lehel
A szerző lelkipásztor, Őriszentpéter-Szalafő
Forrás: www.refdunantul.hu