Mezőföldi Református Egyházmegye

„Hát részekre szakítható-e Krisztus?” - Ökumenikus imahét Nádasdladányban

2014-02-05 12:19:58 / Polgár Tibor

 

 

Néhány év kihagyás után idén ismét megtartottuk az ökumenikus imahetet községünkben.

 

A kezdő istentiszteleten a katolikus plébánián Kovácsi Krisztián helyi református lelkész szolgált a 95. zsoltár 1-7 versei alapján. Örvendezésre, hálaadásra és az Úr dicséretére hívta fel figyelmünket.

 

Örvendezésre van okunk, mert Isten közösséget vállalt velünk. Általa egyek lehetünk, különbözőségeink ellenére is. Hálát kell adnunk Isten kegyelméért, közösségeinkért. Dicsérjük az Urat együtt, szeretetben, egymást elfogadva.

 

A keresztyének közössége egy család, ugyan sokan, sokfélék vagyunk, de Jézus mindenkit hív a vele való közösségre.

 

Második este a református közösségi házban Szarka István bakonycsernyei evangélikus esperes-lelkipásztor szolgált a Filippi 1: 3-11 alapján a kegyelemről. Hogyan értékeljük az Istentől kapott kegyelmet? Több az, mint amit megérdemelnénk. Drága, megszentelt kegyelmet kapunk, amelynek ára a kereszt. Kegyelem a család, a munka, az egészség, a hazánk, a szabadságunk. A szabadságnak ára, felelőssége van. Isten nélkül nem lehet megélni, Isten kegyelme nélkül és egymás nélkül sincs szabadság.

 

Isten hűsége nemzedékről nemzedékre megmarad. Boldog az az ember, aki istenfélő, van munkája és szereti hazáját.

 

Végül néhány kérdést tett fel: Az én közösségem milyen gyülekezet? Hol tartok személy szerint a megszentelődésben?

 

Harmadik este Révész Lajos, székesfehérvári baptista lelkész szolgált közöttünk a 100. zsoltár alapján, ő is a kegyelem fogalmát járta körül.

 

A kegyelemben részesültek közössége vagyunk. A törvény ideje alatt arra várt az ember, hogy megismerhesse Istent, nekünk Jézusban van erre lehetőségünk. A Gyülekezet és a Szentlélek együtt jelenti a kegyelem kiteljesedését. A kegyelem Isten közelségébe visz, gazdaggá tesz, munkálkodik bennünk, folyamatosan növekedünk általa, és alkalmassá tesz minket arra, hogy a mennybe jussunk.

 

Igehirdetését Reményik Sándor Kegyelem című versével zárta, melynek utolsó sora így szól: „ez a magától – ez a Kegyelem”

 

A hét zárásaként dr. Bohus Péter nádasdladányi esperes-plébános szolgálatát hallhattuk az Efézus 4: 5-6 alapján: „Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség”. Plébános úrtól a keresztségről hallhattunk egy előadást a keresztség szentségéről, megszentelő hatásáról.

 

A keresztség eltörli bűneinket, megadja az istengyermekséget, a megszentelő kegyelmet, általa leszünk az egyháznak tagjai.

 

A megkeresztelt ember hite: Isten az én Atyám. A megkeresztelt emberek közössége az egyház, melynek egysége felbonthatatlan, és a hívőknek is kell ezen az egységen munkálkodniuk. Igehirdetését így zárta: őszinte jóakarat legyen közöttünk, bármely felekezethez tartozunk is.

 

Jó volt a héten megtapasztalni, hogy bár más-más templomba megyünk hétről-hétre, de Isten egyazon nyájába tartozunk, Jézus által testvérei vagyunk egymásnak, és jó együtt, közösségben lenni.

 

 

Nádasdladány, 2014. február 2.

 

 

Barta Andrea