

tovább
Már kislány koromban is éreztem, negyvenéves koromra pedig nagyon nehezen, de elfogadtam, hogy nehezebben, lassabban értem meg a világot, a körülöttem történő dolgokat, az embereket és a fogalmakat. Amikor elkezdtünk templomba járni, csak kapkodtam a fejem. Gyülekezet, lelkész, lelkipásztor, lelki élet, szolgálat, testvér… Mindegyik szóval meggyűlt a bajom, és volt, amelyikbe bele is tört a bicskám.
Közösségünkben a továbbadás éve van. Sokszor elhangzik a misszió szó. Próbáltam lassan közelíteni a fogalomhoz, hogy ne riasszon el, adjak magamnak esélyt, hogy megértsem. Az egyik igehirdetés után lüktető halántékkal távoztam. „Van-e bennünk tűz, amikor az Evangéliumról beszélünk másoknak? Meg akarjuk-e őket győzni? Vagy félünk?” – zakatoltak bennem a kérdések hazafelé. Nem értettem, hogy miért zaklatott ez fel ennyire. Mögé kellett néznem.

tovább
A Székesfehérvári Talentum Református Általános Iskola

2016. augusztus 31-én (szerdán) 17 órakor tartja
tanévnyitó istentiszteletét a Széchenyi utcai református templomban,
melyre ezúton is mindenkit szeretettel várunk!
tovább

A Tinódi Lantos Sebestyén Református Általános Iskola
és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
2016. augusztus 31-én (szerdán) 17 órakor tartja tanévnyitó istentiszteletét
az enyingi református templomban,
melyre ezúton is mindenkit szeretettel várunk!
tovább
„Viva Sua Paixão”, azaz „Éld át a szenvedélyt” – ez a mottója a XXXI. nyári olimpiai játékoknak, melynek házigazdája Rio de Janeiro, Brazília talán számunkra legegzotikusabb városa.
Augusztus 5-én este, (budapesti idő szerint már éjfél után, 0:15-kor) a Maracanã stadionban nyitják meg ünnepélyes keretek között a közel három hetes, augusztus 21-ig tartó sportrendezvényt. Az olimpiai láng a megnyitó csúcspontjaként lobban majd fel, ezt megelőzően a Megváltó Krisztus-szoborhoz illetve a Cukorsüveg-hegyre is felviszik az Olümpiában meggyújtott és 30 ezer kilométeren át őrzött lángot.


A hittankönyvek igyekeznek középpontba helyezni az adott korosztály sajátosságait, „gyereknyelven” magyarázni az igét. Szabóné László Lilla, a negyedikes hittankönyv szerzője vallja: a gyerekeknek természetes fölfelé irányultságuk van. A kamaszkor előtt pedig szükséges, hogy megerősítsék őket abban: a világ minden fonáksága és vesztesége ellenére van egy ország, Isten országa, ahol rend uralkodik.
Egy egyszerzős hittankönyv mindenképp magán hordja a szerző lelkiségét, teológiai gondolkodását és ezzel együtt korlátait is. A könyv hátteréül szolgáló kerettantervet egy bizottság dolgozta ki a zsinat jóváhagyásával, magát a könyvet pedig egy négyfős, szakemberekből álló csapat lektorálja – magyarázza Szabóné László Lilla. A negyedikes hittankönyv tematikája: Isten a mi királyunk, szimbóluma a korona. A leckék etikai témákat is tárgyalnak, mint például a hatalom, a felelősség és az igazságosság kérdését. A hittankönyv többlete egy etikakönyvvel szemben, hogy mindezekről bibliai történetekhez kapcsolódóan beszélgethetnek a gyerekek.
tovább
Az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) sajtónyilatkozatban emlékezett meg a július 26-án egy normandiai templomban brutálisan meggyilkolt 86 éves papról és csatlakozott a Rouen érseke által kezdeményezett imakampányhoz.
A CEC megdöbbenéssel és fájdalommal értesült a franciaországi St-Etienne-du-Rouvray temploma elleni támadásról. Az erőszakos támadásban meghalt Jaques Hamel atya és további két személy. A gyülekezet több tagja is megsérült, egyikük súlyosan.
Jacques atyát akkor gyilkolták meg, amikor éppen misét mutatott be. Jacques atyát úgy ismerték, mint a megbékélés és párbeszéd elkötelezett hívét, legyen szó más vallásokról, vagy éppen nem hívőkről. „Személyében testesíti meg a vértanúság keresztyén értelmezését” – reagált Heikki Huttunen, a CEC főtitkára. „Ez pedig nem mást példáz, mint az erőszak sötét erői és a halál felett aratott győzelmet és szeretet által megnyitott örök távlatot, amit az úrvacsorai közösségben élünk át.”
tovább
Katolikus reakció a július 26-i terrortámadásra, mely során az Iszlám Állam két fegyverese túszokat ejtett és egy papot meggyilkolt egy franciaországi templomban.
Ami a Saint-Étienne du Ruvray-ban történt, csak rettegést válhat ki, sőt haragot azzal a gyűlölettel szemben, amely éppen olyan gyáván volt kegyetlen, mint ostobán öngyilkos. A franciaországi és most már németországi terrorista támadások nyomán joggal jelenthetjük ki, hogy ezek az őrültek nem találomra gyilkoltak.
Mindeddig (kivéve a Párizs elővárosában, az Ivry templom elleni, szerencsére elhárított kísérletet) a fanatikusok a mi „polgári" létünk hivalkodó megnyilatkozásait támadták: a Charlie Hebdo tekintélyromboló pimaszságát, a pogány sportkultuszt a Francia Nemzeti Stadionnál, a Bataclan léha nemtörödömségét, Párizs tizenegyedik kerületének bohém kávézóit, aztán július 14-én Nizzában a tüzijátékot, annak a forradalomnak az ünnepén, amely nagy eszményeket vezetett be, meg amúgy a nyaktilót is...
Ez a minapi merénylet azonban egészen más volt. A bosszú célpontja nem általában a Nyugat volt, nem is annak önelégült és önző gazdagsága, mely végsőkig ingerelheti a maradék világ nincstelenjeit. A bosszú célpontja a Nyugat gyökere volt, a Nyugat már-már feledett, mindazáltal éltető forrása, maga a keresztyénség, éppen akkor és ott, amikor és ahol, csendesen, de legyőzhetetlenül megnyilatkozik és valóságossá lesz: a mise ünnepén.
tovább
Itt a NET programja táblázatos formátumban:

tovább